Linda már biztosan elmesélt egy csomó dolgot, hogy hol vagyuk, mit csinálunk és miért is vagyunk itt, de túl sokat ülne a gépem előtt, ha hagynám, hogy mindent ő írjon le ... :) úgyhogy most muszáj leszek egy kicsit belekontárkodni a művébe, akarom mondani a közös!! művünkbe.
Nos ez az egész Írország dolog úgy lett, hogy ez megint egy egyetemi ösztöndíj. Ezúttal nem tanulmányi, hanem szakmai gyakorlat, friss diplomásoknak szól, és némi keresettel is jár. Az egész úgy működik, hogy a "hegyeket rengető" fizetésem kb felét egy Európai Uniós alap állja, a másik felét pedig a kiszemelt cég, ahol elhelyeznek. A cég, ahol dolgozom, egy kb 10-12 fős vállalat, ami főleg használt autókat nyilvántartó weboldalakat üzemeltet. 4-en vagyunk az IT részlegen, két lengyel (Bart, Tomasz) egy ír srác, név szerint Oran és én. Még csak 5 napot dolgoztam, de úgy látom - és remélem -, tetszeni fog a dolog. Szakmailag nincsenek annyira a toppon, mint vártam - legalábbis a múlt héten elég sok gyorstalpaló oktatást tartottam a többieknek, bár remélem azért majd lesz lehetőségem fejlődni.
A cég kb 20 perc gyalog a lakástól, ahol lakunk. Az első két nap folyton eltévedtem, mert körforgalom körforgalom hátán, de ezt szó szerin értsétek. Kb 3-4et simán érintek reggelente. Az autók itt is a jobb oldalon mennek, mint Angliában, úgyhogy már párszor majdnem elcsapott egy kocsi, mert mindig eltévesztem, a körforgalmak esetén legalább is biztosan.
Néhány szót talán érdemel a megérkezésünk, ami egész pontosan augusztus 29-én este 11 órakor volt. A kapcsolattartóm, Tomasz még azóta is nyaral, de már akkor sem volt Dublinban, mikor mi megérkeztünk, ezért azt az utasítást kaptuk, hogy az egyik kollégáját (Bart-ot) hívjam, ha majd leszállunk a reptéren, és aludjunk a szobájában pár napot nyugodtan. Fel is hívtam Bartot, egyből mikor megjöttünk. A telefonban hangos kocsmazaj, majd meg is szakadt rögtön a vonnal. Visszahívott, elnézést kért, mondta, hogy ma ír nemzeti ünnep van (nevezetesen péntek :) ) ezért hívjunk egy taxit, és vitessük magunkat Swords főutcájára a megadott kocsma elé, ő ott majd beszáll, és hazanavigálja a taxist. Ez így is történt, 20 perc keringélés után a taxival a főutcán, meg is találtuk a pubot. Nagyon takaros kis hely volt, csak nehéz volt felismerni, mert a cégérre erőteljesen rálógott a muskátli, és nem lehetett elolvasni. Bart segítségével hazaértünk az ideiglenes szállásra, kipakoltuk a cuccokat, és visszamentünk a bárba, hogy megismerkedjünk a leendő munkatársaimmal. Mindenki nagyon kedves volt, egyből a kezünkbe is adtak 1-1 korsó fekete Guiness-t. Meg kell hagyni nagyon jól esett. Kicsit kávé szerű íze van, de finom. Jah, a legjobb, a pubokban tényleg tilos a dohányzás, a levegő friss, és nem igaz az sem, hogy mindenki a kocsma előtt iszik, hogy cigizhessen, egyszerűen nem dohányzik senki ... és ez jóó!! :)
Ha jövő héten is annyit fogok unatkozni a melóhelyen, mint a múlt héten, akkor garantáltan jön hamarosana folytatás. Addig is jó olvasgatást, és kommentálni ér!!!
