Üdvözlet mindenkinek. Még adósak vagyunk egy beszámolóval, amit szombaton kellett volna megejteni, ugyanis elbaktattunk Dublin állatkertjébe. Az idő reggel nagyon szép volt, ezéert úgy döntöttük, hogy bűntény lenne ezt a négy fal között eltölteni. Annak rendje és módja szerint be is borult, mikor útra keltünk, de azét nem volt oly vészes, csak a szélből volt picit sok. Sajna nem emlékeztünk pontosan, hanyas busz megy az állatkerthez, ezért toronyirányt kezdtünk el gyalogolni. Az utunkat pont a sétálóutca (is) keresztezte, ezért még be kellett mennünk két-három női ruhaboltba szoknyát próbálni, de végül túljutottunk ezen az ingoványos - számomra legalább is - szakaszon. A térkép kissé becsapós volt, és messzebb volt az állatkert, mint tippletük. Út közben már 100-adjára az életben meg kellett állapítani, hogy bár kis Hazánk messze elmard gazdaságilag a Nyugattól, vannak dolgok, amiben nem cserélnék. Ad 1. Minden nő / lány / tini stb. úgy öltözködik, mintha legalább fegyverrel kergették volna át egy turkálón, és csak menet közben tudott volna néhány szegényes toprongyot magára kapni. A tanga papucs, lilára fagyott láb + kabát az alapfelszerelés, de ujjatlan felsőhöz is szoktak szőrmecsizmát felvenni. A másik, ami kiakaszt az a mosdóban a csaptelep. Már Londonban is meg kellett állapítanom, de az írek sem különbek, hogy a vízvezetékszerelők idióták. Otthon ugye tök természetes, hogy van a csap, egy kék, meg egy piros csavaróka, és ha mindkettőt megnyitod, jön a langyi víz, aztán ha nem tetszik, lehet finomhangolni. Itt sajna ez nem így van, hanem van a hideg-, és a melegvíznek is külön cső. A melegvizes részével csirkét lehet kopasztani, de a műanyag fogmosópoharat tuti meglágyítja, olyan forró. A kékből meg szerintem nulla fokos víz folyik. Próbáltam különböző kézmosási technikákat kifejleszteni, az egyik pl. az, hogy megnyitom mindkét részt, és kapkodok a két vízsugár között, de ezzel az a baj, hogy csak két résznél üvöltök, amikor a forró, meg amikor a jeges vízsugár alatt van a kezem. Egyébként megfigyelhető a fejlődés. A cégnél már csak egy kiömlőcső van, szóval ebből már elvileg tudna langyos víz folyni. Azt hittem legalább is. Az érzés viszont leírhatatlan. Aláteszed a kezed, és egyszerre süt, meg hideg. Én nem tudom, hogy hogy nem keveredik benne össze a foró, meg a hideg rész, de nagyon nem megy nekik e a langyosvizes téma.
Lindával megbeszéltük, hogy mivel Ő 7 percre lakik a melóhelytől, én meg 10-re, / de engemkocsivalhazahoznakésúgymegcsakegy :) / úgyhogy ebédidőben (ami úgy tűnik cégektől függetlenül szabványosan 13-14 h között van) hazajövük, és itthon kajálunk. Vasárnap este Linda főzött gombás - paradicso szósszal ellátott spagettit, ma este pedig tortilla de patatast készítettem a holnapi ebéd gyanánt.
Mielőtt még valaki megvádolna, hogy csaponganak a gondolataim visszakanyarodnék az állatkerthez. Másfél óra gyaloglás után elénk tárultak a Phoenix Park hatalmas zöld pázsitjai, virágos kertjei, mely szívében a dubliniak állatkertje található.
A belépti díj sajna vaskos 15 euró volt fejenként, de cserébe egy egész napos elfoglaltságot kínáltak. Több mint 40 féle állat volt, és nagyon aranyosak. Láttunk oroszlánt, tigrist, elefántot, zsiráfot, meg egy csomó cuki állatkát. Képtelenség lenne most mind felsorolni. Sajna a legaranyosabb jelenet úgy be volt rácsozva, hogy nem sok látszik a fotón, de talán kivehető, hogy egy kis maki ül egy teknős páncélján, és viteti magát.
